Fontosabb adóváltozások 2015-ben

ÁFA

Távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása:

2015 január 1-től a nem ÁFA alany részére nyújtott elektronikus, távközlési, rádió és televízió műsor szolgáltatások után az ezen szolgáltatások bármelyikét igénybe vevő személy, szervezet letelepedése, illetve lakóhelye szerint államban kell megfizetni a z általános forgalmi adót.
Elektronikus szolgáltatás különösen:

• Elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása;
• Szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése;
• Kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele;
• Zene, film és játék (ideértve a szerencsejátékot is) rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása;
• Távoktatás;
• Telekommunikációs szolgáltatások.

A módosítás célja az adóztatás tényleges fogyasztási helyéhez történő kötése. 

Munkaerő kölcsönzés – fordított adózás

Január elsejétől a munkaerő kölcsönzési szolgáltatás fordított ÁFA körbe kerül, ami azt jelenti, hogy a munkaerő kölcsönző cég nem számol fel ÁFÁ-t, azt a szolgáltatás igénybevevője fizeti meg.

Tételes összesítő jelentés

Az egymillió forint ÁFA tartalmat elérő számláról tételes összesítő jelentést kell készíteni. Korábban 2 millió forint volt az értékhatár.

Időszakos elszámolású ügyletek

A korábban már bevezetni tervezett, de elhalasztott jogszabály 2016. január 1-től kerül bevezetésre, kivéve az adótanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők körét, ahol már 2015. július 1-től kell használni.

Társasági adó

Társasági adós támogatási forma:

Az adózók 2015-től, új, a meglévőnél előnyösebb feltételek mellett támogathatják az előadó művészeti szervezeteket, a filmalkotásokat, és a látvány csapatsportokat.
Az új kedvezmény lényege, hogy az adózó rendelkező nyilatkozatot tesz a NAV által rendszeresesített nyomtatványon, illetve adóbevallásában  az adója, adóelőlege egy részének támogatási célú felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét, adószámát.
A felajánlás:

• társasági adóelőleg 50 százalékáig terjedhet az előleg fizetésének határideje előtti hónap utolsó napjáig
• a fizetendő adó 80%-a lehet, határideje megegyezik a feltöltés határidejével, illetve az adóelőlegből felajánlott összeget is figyelembe kell venni.
• fizetendő adó 80 százalékáig, a társasági adóbevallás határidejével egy időben, figyelembe véve a már felajánlott összeget.

A rendelkező nyilatkozat alapján a kedvezményezettnek átutalt összeg után az adózót jóváírás illeti meg, amelynek mértéke:

• az adóelőlegre és annak kiegészítésére vonatkozó nyilatkozatesetén 7,5 százalék.
• az adóbevalláskor az adó vonatkozásában tett nyilatkozat esetén 2,5%.

Lehetőség van a támogatott személyén és a felajánlott összegen változtatni, éves szinten maximum öt alkalommal.
A felajánlott összeget abban az esetben kapja meg a támogatott szervezek, ha az adózó benyújtja a szükséges igazolásokat  pl.: sportszövetségektől).

A felajánlott összegeket az adóhatóság csak akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha az adózó benyújtja a szükséges igazolásokat, illetve az adózónak nincs 100 ezer forintot meghaladó köztartozása.

Veszteségelhatárolás:

A negatív társasági adóalap legfeljebb a keletkezést követő 5 adóévben használható fel elhatárolt veszteségként. Korábban ez az időkorlát nem volt maximálva.

Jövedelem-(nyereség-) minimum:

A jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározásakor a teljes bevételből nem vonható le az árubeszerzés értéke, illetve az eladott közvetített szolgáltatás (alvállalkozó) értéke.

Kapcsolt vállalkozás:

Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más belföldi, vagy külföldi személy, ha az ügyvezető személye miatt döntő befolyásgyakorlás valósul meg a két fél között.

Nonprofit gazdasági társaság:

A nonprofit gazdasági társaságnak utólagosan társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik, ha a közhasznúsággá válás utáni két üzleti éve alapján nem teljesíti annak feltételeit, esetleg két éven belül megszűnik.

Üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírása:

Az adózó a bekerülési érték 10 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, ha terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, illetve ha az üzleti vagy cégérték kimutatásai és kivezetései megfelelnek a joggyakorlás elvének.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Adóalanyiság megszűnése:

A megszűnést az adóhatóság határozattal állapítja meg. Az adózó lehetőséget kap arra, hogy az eljárás során pótolja az adóalanyisága megszűnését kiváltó jognyilatkozatokat, tartozásait.
100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg az adóalanyiság, ha ez a naptári év utolsó napján áll fenn. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének hónapjának utolsó napja.

Bejelentés és tartalma:

A bejelentéssel egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak be kell jelentenie a kisadózó társadalombiztosítási azonosító jelét is. Továbbá a bejelentésben nyilatkoznia kell, hogy biztosítása az adott bejelentéssel jön-e létre.

Tevékenység szünetelése:

Ha az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó szabályozás alapján szünetelteti tevékenységét, nem kell havonta megismételni a bejelentést. A tételes adó megfizetése alóli mentesülést megalapozó esetekben nem kell megfizetni a 75 ezer forintos tételes adót sem.

Osztalék:

Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának a vállalkozás nyereségéből juttatott összeg.

Munkaviszony létrejöttének vélelme:

2015.  január elsejétől változik a kisadózó vélelmezett munkaviszonyának megítélése, amennyiben a vállalkozás kisadózóként bejelentett tagjai vagy az egyéni vállalkozó másodállásként folytatja kisadózói tevékenységét és az éves bevételének 50 százalékát nem haladja meg a saját munkáltatója felé kibocsátott számlák ellenértéke, valamint a színlelt szerződés megállapításánál figyelembe vehető korábbi kritériumoknak is megfelel, abban az esetben ez a tevékenység nem minősül színlelt munkaszerződének.

Nyilvántartott készletérték:

A nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó a kata-kiva törvény hatálya alól áttér az eva törvény hatálya alá.

Személyi jövedelemadó

Első házasok kedvezménye
2015. január 1-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen havi 31.250.- forinttal csökkentheti az adóalapját. Ez havi 5 ezer forint adót jelent.
A házasságkötést követő hónaptól, maximum 24 hónapig vehető igénybe a kedvezmény.

Családi kedvezmény

2016 januárjától fokozatosan nő a két eltartottat nevelők családi kedvezménye.
A kedvezmény mértéke havonta:
2016-ban 78.125.- Ft;
2017-ben 93.750.- Ft;
2018-ban 109.375.- Ft;
2019-ben, és az azt követő években 125.000.- Ft. 
2015-ben a családi kedvezmény összege nem változik a 2014-es évhez képest.
Viszont 2015-től csak az eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. Ezt legkésőbb a 2015-ös évre benyújtott bevalláskor (2016-ban) kell megtenni.

Cafeteria

2015-től 200 ezer forint keretösszegig adható bármilyen klasszikus béren kívüli juttatás, továbbra is 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett. E felett további 250 ezer forintig (tehát összesen 45 ezer forintig) adható Szép kártya szintén 35,7 százalék terheléssel. Tehát, ha csak Szép kártyát biztosít a munkaadó, akkor azt 450 ezer forint értékig teheti meg alacsonyabb közteher fizetés mellett, ha bármi más cafeteria elemet is ad a munkavállalók részére, abban az esetben a „bármi más” maximum 200 ezer forintig adózik kedvezményesen, de ez esetben Szép kártyát már csak csökkentett értéken adhat, hiszen a „bármi más” és a Szép kártya együttesen nem haladhatja meg a 450 ezer forintos értékhatárt.
A keretösszegeket arányosan kell alkalmazni, tehát ha egy munkavállaló csak fél évet áll a cég alkalmazásában, akkor a fentiek 50 százalékát veheti igénybe.
Amennyiben a fenti keretösszegeket túllépik, abban az esetben a közteher mértéke 51,17 százalék.
Továbbra is adómentes a munkáltatói lakáscélú támogatás, amennyiben ezt hiteltörlesztésre fordítják.

Reklámadó

Január elsejétől nem adóköteles, ha megrendelőnek ugyan nincs nyilatkozata, azonban hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kérte a közzétevőtől (pl. Google, Facebook) a nyilatkozat kiadását, de azt nem kapta meg, valamint az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, és a közzétevő személyét, illetve a közzététel ellenértékét.
Valamint abban az esetben sem szükséges a nyilatkozat beszerzése, amennyiben a közzétevő a reklám megrendelésének napján szerepel a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban.
Amennyiben a reklám megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és a fentiek sem teljesülnek, abban az esetben a reklám költségével nem csökkentheti társasági adóalapját. 
2015. január 1-től a reklámadó fizetési kötelezettség független az adóalany honosságától.