TEÁOR 2008

Fordító: http://portal.ksh.hu/pls/portal/vb.teaor_main.teaor03_fa

Fontosabb változások

Július 1-től megszűnik a 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága; azok csak 2007. december 31-ig használhatók fel. A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba vett nyomtatványokat a felhasználóknak 2007. december 31. napjával le kell zárni. A fel nem használt bizonylatokat az előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak - utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően - 2008. január 31-ig kell selejtezni.

Cégtörvény változások 2007 szeptember 1-től

• Új székhely fogalom

Szűkítette a törvény a székhely fogalmát. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés és döntéshozatal helye.

• Központi ügyintézés helye

Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzék fel kell tüntetni.

• Székhely szolgáltatás avagy Ügyvédi iroda - mint cégszékhely

A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek a székhelye is bejegyezhető, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkezetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.

• Aláírási címpéldány

A törvény az eddiginél részletesebb szabályokat állapít meg az aláírási címpéldányra.
Fel kell tüntetni a cég nevét, a cégvezetésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint az aláírás mintáját. Újdonság, hogy az aláírási címpéldányt a cégbejegyzési eljárás során az ügyvéd is hitelesítheti, azzal a feltétellel, hogy a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirat módosítását is ő készíti és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési kérelem mellékletét képezi.

• Ügyvédi igazolás a törzstőkéről

Kft. alapítása esetén lehetőséget ad a törvény , hogy a pénzbeli hozzájárulás befizetését ügyvéd igazolja. Ez esetben a bankszámlára való befizetést követően 8 napon beleül kell a bankszámlakivonat az ügyvédnek átadni.

• 2008 július 1-jétől kötelező elektronikus cégbejegyzés

A jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni, a cégbejegyzésre irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére.

• 2008 január 1-től változnak a TEÁOR számok, igazodva az EU által alkalmazott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásához.

• Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetén az engedélyt a Cégközlönyben, vagy a saját honlapunkon kell közzé tenni, és nem kell bejelenteni a Cégbíróságnak.

• Vezető tisztségviselői tisztség újra ellátható munkaviszonyban.

• A kft minimális törzstőkéje 500.000 Ft. a korábbi Hárommillióval szemben.

START-program A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) módosítása
2005. október 1-jétől kerül bevezetésre a START-program, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ösztönzi.
A pályakezdő fiatal az adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány mellé kiegészítő igazolványként igényelheti a Start-kártyát a lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságnál.
A Start-kártya egy alkalommal váltható ki, az érvényességi időtartamon belül új kártya akkor igényelhető, ha elveszett vagy megrongálódott, illetőleg névváltozásra került sor.
Az érvényesség időtartama a kiállítástól számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak, ha az rövidebb mint két év.
Amennyiben a pályakezdő fiatal munkaviszonya 2005. október 1-jét megelőzően jött létre, a foglalkoztató a Pftv. szeptember 30-ig hatályos rendelkezése szerint támogatást igényelhet a foglalkoztatott pályakezdő után. A támogatás alapfeltétele - egyes kivételektől eltekintve - a 9 havi foglalkoztatás és azt követően további 3 havi foglalkoztatás vállalása. A támogatás a 9 hónapra jár, a további 3 hónapra már igénybe vehető a START-program által nyújtott kedvezmény.
A program kedvezményei:

• a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
• a 3 százalékos mértékű munkaadói járulék és a
• 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.

Ki jogosult:

• a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,
• tanulmányait befejezte,
• tanulmányait megszakította,

és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt
A kedvezmény alapjaként figyelembe vehető összegnek a felső határa meghatározott, az alap és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény. Amennyiben a megadott összeghatároknál több juttatásban részesül a pályakezdő fiatal, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatott, az összeghatáron felüli juttatás után a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
A START-programban résztvevőkről a foglalkoztató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles a K81-es nyomtatványon az állami adóhatóság felé adatot szolgáltatni.
START PLUSZ és START EXTRA program

A sikerekre való tekintettel 2007 július elsejétől a START PLUSZ program és START EXTRA program nyújt segítséget a munkavállaláshoz a munkaerő-piacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek, ötven év feletti munkavállalóknak, a szakképesítés nélküli munkavállalóknak, továbbá a kisgyermeket nevelő szülőknek, közli hozzátartozót ápolónak.

A START PLUSZ program keretében járulékkedvezményben részesülnek azon foglalkoztatók, amelyek olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki a gyermek egy éves korának betöltése után a gyermekgondozási segély folyósítása mellett, vagy gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követően vállal munkát. A START PLUSZ program keretében a kedvezményt érvényesítő foglalkoztató köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére visszaadni.

A program kedvezményei:

• a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
• munkaadói járulék mentesség
• 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
• A kedvezmény legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető
• A kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladó járulék alapot az általános mértékű járulék terhel
• A munkaadó a kedvezményre akkor jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri
• Amennyiben a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két événél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára az összevont járulékok helyett a bruttó bér tizenöt százalékát kell fizetni.

Ki jogosult:

• Aki gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamit ápolási díj folyósításának megszűnését követ 365 napon belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni
• Aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, a gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatására irányuló jogviszonyban nem áll
• A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítható
• Érvényességi időn belül újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.
• A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybevett kártya érvényességi idejének lejáratát követően, a gyes folyósításának megszűnését követően foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki
• A kártya kiváltására az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig van lehetőség.

START EXTRA program célja, hogy kiemelt segítséget nyújtson a munkavállaláshoz a munkaerő-piacra történő visszatéréshez a legnehezebb helyzetben lévő, tartósan állást keresőknek, akiknek agy az életkoruk, vagy alacsony iskolai végzettségük miatt nehezebb elhelyezkedniük. A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatási kedvezménye, hiszen a START EXTRA kártyát az ötven év felettiek vagy életkorra tekintet nélkül a legfeljebb alapfokú végzettségű személyek válthatják ki, ha tartósan regisztrált álláskeresőnek minősülnek.
A program kedvezményei:

• a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
• munkaadói járulék mentesség
• 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 0 százalékának, második évében 15 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
• A kedvezmény legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető
• A kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladó járulék alapot az általános mértékű járulék terhel
• A munkaadó a kedvezményre akkor jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri
• Amennyiben a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két événél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára nem kell járulékot fizetni.

Ki jogosult:

• Munkaerő-piactól tartósan távollévő, tartósan álláskereső
• Ötvenedik életévét betöltötte

ÁFA

Szeptember elsejétől a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelkedik.  Így a jelenlegi 3 kulcsos ÁFA kétkulcsossá válik. Az 5 százalékos kedvezményes kulcs alá tartozó termékek listája változatlan.
A pénztárgépeket legkésőbb november 30-ig kell átállíttatni. A pénztárgép addig is működhet, hiszen a 20 százalékos ÁFA kulcsot kell használni.
Telefon költség levonható áfája változik szeptember 1-től. A levonható arány 50 százalékról 70 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a korábbi 50 százalék helyett elegendő az igénybe vett szolgáltatás 30 százalékát továbbértékesíteni ahhoz, hogy az adózó mentesüljön a levonási tilalom alól.

EVA

Október 1-től az EVA mértéke 15 százalékról 25 százalékra emelkedik. Az évközi kulcsváltozás miatt az EVA alanyok választhatnak, hogy arányosítják egész éves bevételeiket, vagy szeptember 30-ig 15 százalékkal, október 1-től 25 százalékkal fizetik meg. Annak érdemes arányosítania, akinek az utolsó negyedévben várható több bevétele. A döntést elég a bevalláskor, tehát a tények ismeretében meghozni.
Másik fontos változás az EVA tekintetében, hogy az adóalanynak az adóelőleget ki kell egészítenie az adóévi várható fizetendő adó összegére, december 20-ig.
Átmeneti szabályként a megemelt kulcs miatt év közben ki lehet lépni az EVÁ-ból. Ebben az esetben szeptember 15-ig kell bejelenteni ezt az APEH-nek.

KÜLÖNADÓ

Új adónemként került bevezetésre, hogy a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót kell fizetniük.
Magánszemély adózó az évi összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó része után 4 százalékos különadót köteles fizetni. (Ezt a járulékplafont a 2007-re szóló költségvetési törvény határozza majd meg, 2006-ban ez az összeg 6.325.450,- Ft). A magánszemélyeknek a különadó 2007. január elsejétől kerül bevezetésre.
Egyéni vállalkozó különadója szeptember 1-től lép életbe. Az egyéni vállalkozó nyereségét terheli.
A társas vállalkozások különadója szintén ez év szeptember 1-től hatályos. Alapja az adózás előtti eredmény. A különadót a társasági adóhoz hasonlóan december 20-ig fel kell tölteni a várható adó teljes összegére.
A különadó mértéke 4 százalék. 2006-ban a vállalkozások dönthetnek arról, hogy egész évre arányosítják vagy 2006. augusztus 31-én évközi beszámolót készítenek és a különadót csak a szeptember elseje utáni nyereségre fizetik meg.

Adótábla, adójóváírás
2007 január 1-től emelkedik a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1550 ezer forintról 1700 ezer forintra. Azonban megszűnik a minimálbér adómentessége, mert kizárólag havi 63 ezer forint bérjövedelem mentesíthető az adó alól, a minimálbér pedig 65500 Ft lesz. Ugyanakkor a minimum járulékalap bevezetése miatt ennek túl sok jelentősége már nem lesz.

Megszűnő adókedvezmények
Megszűnik a szellemi tevékenység, a felnőttképzés és a számítógép beszerzés, a lakáshitel-törlesztés adókedvezménye. Azonban a lakáshitel-törlesztés adókedvezménye, amennyiben a törlesztést 2007 január 1-e előtt megkezdték még 5 évig igénybe vehető.

Kedvezmények jövedelemkorlátja
Jövőre csökken a kedvezmények jövedelemkorlátja évi 6 millió forintról évi 3,4 millió forintig vehető igénybe a maximum 100 ezer forint adókedvezmény.

Adómentes nyugdíj
Szintén változik 2007-ről. Visszatér a régi nem szerencsés rendszer, miszerint a nyugdíj önmagában adómentes, azonban az összevont adóalapba beszámít és a nyugdíjra számított adó csökkentő tételként fog szerepelni. Amennyiben a nyugdíjas nyugdíja és más jövedelme ugyanazon a sávon belül marad abban az esetben ez nem jelent többlet terhet, viszont amennyiben a nyugdíj még az alacsonyabb sávban van és az egyéb jövedelmekkel ugrik a felső sávba abban az esetben a nyugdíjast komoly adólevonás terhelheti.

Kamatadó
Szeptember elsejétől vezetik be a kamatadót. Mértéke a kamatjövedelem 20 százaléka. Kamatjövedelemnek minősül a kamat különböző bankbetétekre, takarékbetétre, nyereménybetétre fizetett kamat és egyéb hozadék, a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye, illetve a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, befektetési jegyből származó kamat és más jövedelem, valamint egyes biztosításokból származó jövedelem.

Természetbeni juttatások adója.
Az adóköteles természetbeni juttatás utáni adó 44 százalékról 54 százalékra emelkedik, szeptember elsejétől.

Telefonadó
Szeptember 1-től adóköteles a helyi és távolsági távbeszélő szolgáltatás, a mobiltelefon szolgáltatás, továbbá az internet protokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatás magáncélú használata.
Az adót a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része után kell megfizetni.
Az adó megállapítására két lehetőség van, az egyik szerint tételesen ki kell mutatni a magáncélú hívások összegét, és ezt kell adóalapnak tekinteni, a másik lehetőség szerint a telefonszolgáltatással összefüggő kiadások 20 százalékát kell adóköteles jövedelemnek tekinteni.
Abban az esetben, ha a magáncélú használat értékét megtérítik, akkor nem kell megfizetni az adót.
(lásd még lent: Adóra TB)

Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme
2007-től az egyéni vállalkozóknak adót kell fizetni az úgynevezett elvárt jövedelem után. Ezt az adót azoknak az adózóknak kell fizetnie, amelyek adóalapja az adóévben nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2 százalékát. Ez esetben az árbevétel 2 százaléka számít adóalapnak, és ezután kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Mentesül az elvárt adó megfizetése alól az, akinek árbevétele az előző adóévhez képest legalább 25 százalékkal csökken vagy elemi kár érte, illetve a kezdő egyéni vállalkozók.

Egészségügyi hozzájárulás

2007. január 1-től a magánszemélyek százalékos EHO fizetési kötelezettsége 4 százalékról 14 százalékra emelkedik. A magánszemélyt terhelő százalékos EHO fizetési felső határ 400 ezer forintról 450 forintra emelkedik. A magánszemélyt terhelő százalékos EHO-t kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (amennyiben ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot adóéven belül), valamint az  értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után.
A kifizetői százalékos EHO mértéke marad 11 százalék.
Tételes EHO nem szűnik meg november 1-től, ellentétben a korábbi tervekkel, összege nem változik, havonta 1950 Ft.
Szintén nem változik, hogy cégautó magáncélú használata miatt keletkezett jövedelem után a cégautóadót fizetőnek továbbra is az adó 25 százalékát kell EHO-ként megfizetnie.

TB

Járulékmérték
Ez év szeptember elsejétől az egészségbiztosítási járulék 6 százalékra (2007. január 1-jétől 7%-ra) emelkedik. A foglalkoztatót terhelő TB járulék mértéke nem változik, csak a megosztás lesz más, csökken az egészségbiztosítási járulék 3 százalékkal, ugyanakkor 3 százalékkal emelkedik a nyugdíj járulék.
Új előírásként a 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi biztosítási jogviszony után meg kell fizetni, felső határ nélkül.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó baleseti járulék-fizetési kötelezettsége 5 százalékról 10 százalékra (2007. január 1-jétől 16 százalékra) emelkedik.

Minimum járulékalap
Új fogalom szeptembertől a minimum járulékalap. Eszerint a foglalkoztatottaknak, a társas vállalkozás főállású tagjainak, a főállású egyéni vállalkozóknak havi átlagban legalább 131 ezer forint után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot.
Abban az esetben, ha a tényleges bérfizetés nem éri el a fenti összeget, akkor a foglalkoztatónak ezt be kell jelentenie az adóhatóságnak egy formanyomtatványon, minden aktuális hónapban. Az EVA hatálya alá tartozó vállalkozókra is alkalmazni kell a minimum járulékalapot.

Minimum járulékalap alattiak ellenőrzése
A törvény külön rögzíti, hogy szeptember 1-től az adóhatóság ellenőrizheti azt a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást, amely az adóhatóságnak bejelenti, hogy a tényleges járulékalapja alacsonyabb a minimum járulékalapnál.

Adóra TB
Szeptembertől a foglalkoztatónak az általa a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben nyújtott adóköteles természetbeni juttatás 54 százalék SZJA-val növelt értéke után kell megfizetni a 29 százalék TB járulékot. Abban az esetben, ha ez a kifizetés dolgozóra lebontható. Ekkor még a 3%-os munkaadói járulékfizetési kötelezettség is felmerül. Amennyiben ez a juttatás nem lebontható dolgozóra, vagy nem saját dolgozónak fizetik ki, a 29% TB helyett 11%-os EHO fizetendő.
A dolgozóra lebontott telefonköltséget is fentiek szerint terheli a TB ill, EHO fizetési kötelezettség.

Adózás rendje

2007 január elsejétől megszűnik az EMMA rendszer, onnantól az APEH-nek kell bejelenteni az alkalmazottakat. Az APEH az adatokat feldolgozza, majd továbbítja az egészségbiztosítási szervekhez, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez.

A TB bevallásokat januártól havonta kell leadni.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat januártól az APEH-nek kell havonta bevallani és megfizetni. 
Az új cégtörvény alapján a Cégbíróság részére kizárólag a főtevékenységet kell megadni, azonban az APEH-nek továbbra is be kell jelenteni minden tevékenységi kört, amelyet a vállalkozás folytat.
Szeptember 15-től az APEH felfüggesztheti az adózó adószámát, ha megbizonyosodik arról, hogy az adózó székhelye fiktív, vagy képviselője fiktív személy, vagy az adózó nem jelentette be őt az adóhatósághoz. Ezekben az esetekben az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles felfüggeszteni az adózó adószámát.

Adózási adatok nyilvánossága
Az APEH honlapján köteles megjelentetni az ÁFA alanyok mellett az EVA alanyok adatait is. Emellett meg kell jelentetnie az ÁFA alanyok alkalmazotti létszámát is.

2007-től átalakul az APEH szervezete. Megyei szervek helyett regionális igazgatóságok jönnek létre.