Fontosabb adóváltozások 2014-ben

Számlázó programok és online számlázó rendszerek használatához kapcsolódó, 2014. október 1-jétől teljesítendő bejelentési kötelezettség

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.
30.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 2014. október 1-jétől hatályos 11. és 13. §-a alapján az adóalany köteles az általa használt, illetve használatból kivont számlázó programot és
/vagy online számlázó rendszert az adóhatósághoz bejelenteni.
Az NGM rendelet 21. §-a alapján a 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó rendszerek, továbbá használatba vett, számla kibocsátására alkalmas saját fejlesztésű programok adatait az adóalanynak 2014. november 15-ig kell bejelenteni. A 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését ugyancsak 2014. november 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni. Egyéb esetekben a bejelentési kötelezettséget a számlázó program rendeltetésszerű használatbavételétől, illetve használatból való kivonásától számított 30 napon belül (NGM rendelet 11. §), valamint az online számlázó szolgáltatás igénybevételének kezdetétől, illetve az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésétől számított 30 napon belül (NGM rendelet 13. §) kell teljesíteni.

A reklámadóról

http://www.nav.gov.hu/data/cms339918/ 66._Informacios_fuzet_ __ A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf

Családi adókedvezmény

A legfontosabb változás a családi adókedvezmények kiszélesítése. A kedvezmény összege továbbra is 62.500,- forint egy vagy két eltartott esetén, és 206,250,- forint három vagy több eltartott esetén havonta, amely összeggel az adóalap csökkenthető.
Azonban ezt a kedvezményt a szülők gyakran nem tudták kihasználni teljes egészében, ezért akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak, a munkáltató pedig külön kérés nélkül köteles megállapítani a járulékkedvezményt, ha arra jogosult a munkavállaló.

Nyugdíjbiztosítási kedvezmény

2014-től a magánszemély által üzleti nyugdíjbiztosításra kifizetett összeg 20 százalékát a magánszemély adójának terhére az adóhatóság átutalja a biztosító részére. Ennek következtében a magánszemély befizetései emelkednek. Viszont ezt kizárólag a 2014. január elseje után, és csak belföldi illetve EGT államban letelepedett biztosítótársasággal megkötött szerződésekre lehet alkalmazni.
A kedvezmény maximuma évi 130 ezer forint.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

2014-től a munkáltató adómentes támogatást nyújthat munkavállalójának a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez.
A lakáscélú munkáltatói támogatás összege öt éven belül összesen nem lehet több, mint 5 millió forint, valamint nem haladhatja meg a támogatás összege a vételár vagy építési költség 30 százalékát, illetve a lakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét.

Sportbelépők adómentessége

A munkáltató továbbra is évi 50 ezer forintos keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet, bérletet.
2014-től a munkáltató korlátlan összegben adhat sporteseményekre szóló belépőjegyet, bérletet, amennyiben az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít.

KATA

2014-től a kisadózó vállalkozás főállásúnak minősülő kisadózója után fizethet magasabb összegű tételes adót, 75 ezer forintot, ezzel magasabb ellátási alapot biztosíthat magának. Ez esetben a társadalombiztosítási ellátások alapja 136,250,- forint.
A döntést év közben is meg lehet hozni, első ízben a bejelentés hónapjára kell a magasabb összegű adót megfizetni.
Az 50 ezer forintot fizetők járulék alapja továbbra is 81,300,- forint.

Nem változtak az időszakos elszámolású ügyletek áfa-rendszerbeli kezelésének szabályai 2014. július elsejétől, a változtatás későbbi időpontban lép hatályba

Az Országgyűléshez benyújtott T/168 számú, egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosítására irányuló törvényjavaslat elfogadásra került. Ennek alapján, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-a alá tartozó ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok nem változnak meg 2014. július 1-jétől. Ezek esetében (ide tartoznak azok az értékesítések, amelyeknél a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról időszakonként számolnak el, vagy a teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg) továbbra is a fizetés esedékessége a meghatározó az adófizetési kötelezettség keletkezése szempontjából.

Azaz egyelőre a folyamatos teljesítésű tevékenységet tartalmazó számlán a teljesítés dátuma és a fizetési határidő továbbra is meg kell egyezzen.

Az új számlázási módot előre láthatólag olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont. Ezzel kapcsolatban még további változások várhatók, egyelőre az információ a végleges bevezetés dátumát illetően (2015. január 1.) irányadónak tekinthető.
Ekkor majd a teljesítés dátuma az elszámolt időszak utolsó napja, a fizetési határidő pedig a számla keltét követő megállapodás szerinti dátum lesz.

Számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítése

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 159.§-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
(Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát.)
Az Áfa-törvény szabályai szerint egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.
Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.
Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.
Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.
A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.