Az adózással kapcsolatos legfontosabb változások 2017. évben

Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja

Az időszakos elszámolású ügylethez (ismert nevén folyamatos szolgáltatáshoz) kapcsolódó, 2016. január 1-től hatályba lépő változás lényege, hogy az áfa teljesítési időpontra, egy új főszabály és kettő főszabály alóli kivétel vonatkozhat.
Főszabály szerint az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja minősül teljesítési időpontnak olyan esetekben, amikor
- a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy
- az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg
Az új szabályozást akkor kell alkalmazni, ha mind az elszámolási időszak kezdete, mind a fizetés esedékessége 2015. december 31. utánra esik.
Fontos, hogy a számlán a feltüntetett szolgáltatásnál továbbra is minden esetben fel kell tüntetni az elszámolási időszakot (pl. 2016.07.01. – 2016.07.31.).

A Főszabályt az alábbi esetekben kell alkalmazni:
- ha az elszámolási időszak utolsó napján történik meg a számlakiállítás és a fizetés is (azonnali készpénzfizetés, pl. 2016.07.01. – 2016.07.31. időszakra vonatkozóan 07.31.-én),
- ha a számlakiállítás megtörténik az elszámolási időszak utolsó napja előtt, és a fizetés az elszámolási időszak utolsó napján esedékes (azaz a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napja; pl. 2016.07.01. – 2016.07.31. időszakra vonatkozóan, ha a számla kelte 07.15.,  a fizetési határidő 07.31., akkor a teljesítés dátuma is 07.31.).
- ha hamarabb esedékes a fizetés, mint az elszámolási időszak vége, de a számla kiállítására az elszámolási időszak utolsó napját követően kerül sor (utólagos a számlakibocsátás; pl. 2016.07.01. -2016.07.31. időszakra vonatkozóan, a fizetés megtörténik már 07.15.-én, a számlát azonban csak 08.05.-én állítjuk ki, a teljesítés dátuma a számlán 07.31., tehát az elszámolási időszak utolsó napja).

Lesznek azonban kivételek is, így sok esetben nem a főszabály előírásai alapján kell majd eljárnunk.

1. kivétel - úgynevezett "előrefizetés"

ha a számla kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi a számlázott időszak végét (praktikusan tehát akkor, amikor a szolgáltató az elszámolással érintett időszak letelte előtt jogosult a az ellenértékre és a számlát az érintett időszak előtt ki is állítja), akkor a számlán a teljesítés dátuma a számla keltével egyezik meg. (pl. pl. 2016.07.01. – 2016.07.31. időszakra vonatkozóan, ha a számla kelte 07.05., a fizetés esedékessége, azaz a fizetési határidő 07.15., akkor a teljesítés dátuma a számlán 07.05., azaz a számla keltével megegyező.)
Az adófizetés a számla kibocsátásának időpontjához igazodik.

1. kivétel. – úgynevezett "utólagos fizetés"

Amennyiben a fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítési időpont (és az adófizetési kötelezettség keletkezése) ehhez az időponthoz igazodik, azaz a számlán feltüntetendő teljesítési dátum megegyezik a fizetési határidővel (pl. 2016.07.01. – 2016.07.31. időszakra vonatkozóan, ha a számla kelte 07.20., a fizetési határidő 08.05, a számlán feltüntetendő teljesítési dátum is 08.05. lesz.
Ha a számla az érintett időszak után kel, persze 15 napon belül, akkor is megegyezik majd a fizetés esedékessége és a teljesítés dátuma).

NAGYON FONTOS azonban, hogy az adófizetési kötelezettség legkésőbb az elszámolási időszakvégétől számított 60. napon beáll, akkor is, ha a fizetési határidő ezt követő dátum.
Tehát, pl. 2016.07.01. – 2016.07.31. időszakra vonatkozóan, ha az időszak számlázása pl. augusztus 15.-én történik, a fizetési határidő viszont mondjuk október 5.-e, a teljesítés dátuma mindenképp szeptember 30.-a lesz, mert az elszámolt időszak (július) végét követő 60. napon mindenképp beáll a teljesítés és az adófizetési kötelezettség az új szabályok szerint.

Számlázó programmal szembeni követelmény

2016. január 1-től a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető.
Fontos kiemelni, hogy a fenti kötelezettség jelenleg még nem jelent általános, adatszolgáltatási kötelezettséget, hanem csupán azt, hogy egy esetleges adóhatósági eljárás során biztosítva legyen az adatok, konkrét, meghatározott körének az átadása. A rendelet nem visszamenőleges hatályú, vagyis a 2016. január 1-e után keletkezett adatok vonatkozásban áll fenn.

Lakásépítés ÁFÁ-ja

Öt százalékra csökkentették a lakásépítés áfáját. A csökkentett áfa-kulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfa-szabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A személyi jövedelemadó mértéke

A2016. január 1-től az SZJA törvény hatálya alá tartozó jövedelem esetén az adó mértéke 15 %.

Adóalapot csökkentő kedvezmények mértéke

Az SzJA adókulcsának csökkenésével összefüggésben valorizálni szükséges az adóalapot csökkentő kedvezmények összegét, annak érdekében, hogy a kedvezmény adóban kifejezett mértéke ne változzék. A változás a családi adókedvezmény, családi járulékkedvezmény és az első házasok kedvezménye címén érvényesíthető levonás szabályait érinti.
A családi adókedvezmény (továbbiakban: CSK) jelenlegi rendszere – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint, három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az összevont adóalapból. Ez az első és a második gyermek esetén gyermekenként legfeljebb nettó 10.000, a harmadik gyermektől gyermekenként nettó 33.000 forint adómegtakarítást – többletjövedelmet – jelenthet havonta.
Az országgyűlés már 2014. évben elfogadta, hogy 2016-tól kezdődően négy év alatt a duplájára növeli a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyeket – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként – megillető családi kedvezményt. A kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezve évente 2500 forinttal nő: 2016-ban 12.500 forint, 2017-ben 15.000 forint, 2018-ban 17.500 forint, 2019-től pedig 20.000 forint lesz. Az egy, illetve három vagy annál több eltartottat nevelő családok esetében az érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezett értéke nem változik: egy gyermek esetében havi 10.000 forint, három vagy annál több eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként havi 33.000 forint érvényesíthető.
Az adó általános mértékének csökkenésével összefüggésben azonban ahhoz, hogy a családi kedvezmény adóban kifejezett értéke változatlan maradjon, az adóalap csökkentésénél figyelembe vehető mértéket valorizálni kell, ezért 2016. január 1-jétől családi kedvezmény címén a jogosultak az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket a következő összegekkel csökkenthetik kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66.670 forinttal, míg kettő eltartott esetén

- 2016-ban 83.330 forinttal,
- 2017-ben 100.000 forinttal,
- 2018-ban 116.670 forinttal,
- 2019-ben és az azt követő években 133.330 forinttal,

míg három és minden további eltartott esetén 220.000 forinttal, azzal, hogy a CSK érvényesítésének egyéb szabályai változatlanok.
Nem az SZJA törvényben szerepel, de az adómérték változásához kapcsolódik a családi járulékkedvezmény változása is. 625 százalékról 667 százalékra módosul továbbá az a szorzó, amellyel a családi járulékkedvezményt is érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezmény adóalappal szemben érvényesíthető összegét.
Első házasok kedvezménye címén pedig, 2016. január 1-jétől az összevont adóalap jogosultsági hónaponként 33.335 forinttal csökkenthető. A kedvezmény adóban kifejezett összege továbbra is 5000 forint és az egyéb szabályok is változatlanok.

Előadó-művészeti szervezetek támogatása

A hatályban levő rendelkezés lehetőséget ad az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztül történő támogatására, és a támogató adózók számára a támogatás formájától (közvetlen juttatás vagy adón, adóelőlegen keresztüli támogatás) függően (a látvány-csapatsportokhoz és a filmalkotásokhoz hasonlóan) adókedvezmény, adójóváírás igénybevételét teszi lehetővé.
 E támogatási rendszert az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egyedi határozata alapján 2015. december 31-éig hagyták jóvá. A támogatási rendszert 2016-tól úgy alakítják ki, hogy ne legyen szükség a Bizottság bizonyos időközönkénti jóváhagyására, hanem „automatikusan” megfeleljen a rendelet, vonatkozó előírásainak.
2016. január 1-től az általános csoportmentességi rendelet előírásainak megfelelően az éves támogatási limit 1,5 milliárd forint. Az eddigiekben a támogatási limitet az előadó-művészeti szervezet EGT tagállamban elért éves jegybevétele 80 százalékában határozták meg, amely korlát szintén megmarad, azzal, hogy az éves támogatási összeg egy előadó-művészeti szervezet esetében nem haladhatja meg a 1,5 milliárd forintot. Ezen szabályt mind az adókedvezmény, mind az adófelajánlás vonatkozásában bevezették.
A változással összefüggésben pontosították az előadó-művészeti szervezet fogalmát is. Az általános csoportmentességi rendelet alapján a nehéz helyzetben lévő társaságok nem részesülhetnek támogatásban, továbbá bizonyos ágazatok vállalkozásai szintén ki vannak zárva a támogatható vállalkozások köréből. A fogalom pontosítása ezen feltételeknek való megfelelést szolgálja.
Az egységes jogalkalmazás elősegítését célozva a jogalkotó átszerkesztette az adókedvezmény igénybevételének feltételét kimondó rendelkezéseket. Az adózó akkor jogosult igénybe venni a támogatást, ha az arra jogosult szervezet részére megfizeti a törvény szerint meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel állapította meg, de a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként az arra jogosult szervezetnek megfizetni.

Adózói minősítés

2016. január 1-től az adóhatóság, a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az adóhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.
Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.
Ha az adózó vitatja a minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.
A minősítést érintő szabályozási technikával az állam honorálni tudja a jogkövető cégek korábbi szabálykövetését, ugyanakkor esélyt ad arra a korábbi szabálysértőknek, hogy „tiszta lappal”, azaz „normál” adózóként induljanak 2016-tól és csak akkor kerüljenek be a rossz adózói besorolásba, ha 2016. január 1-e után súlyos adószabálysértést követnek el. Az adóhatóság az adózói minősítés objektív feltételeinek a vizsgálatát követően állapítja meg, hogy az adózó a megbízható, az (átlag) adózó, vagy a kockázatos adózó kategóriába tartozik.

Köztartozásmentes adózói adatbázis

2016. január 1-jétől a köztartozás-mentességre vonatkozó feltételeket az adóhatóság akként vizsgálja, hogy a feltételeknek az erre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. Ugyanezen időponttól az adózók észrevételt tehetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlés vonatkozásában is.

Egységes folyószámla (adó és vám)

2016. január 1-jétől az állami adóhatóság és a vámhatóság az általa nyilvántartott fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla-nyilvántartásba kerülnek.
Az adó- és vámfolyószámlák integrációjára tekintettel a módosítás következtében az adóhatóság az adóigazolást 2016-tól az adó- és vámtartozásra vonatkozóan állítja ki, az adóigazolásban pedig szerepel a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokra vonatkozó információ is, ennek következtében az együttes adóigazolás, mint külön igazolástípus megszűnik. A módosítás révén a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a jövőben nem együttes adóigazolás, hanem adóigazolás kiállítására kerül sor.

Magánszemély részletfizetése

A hatályos rendelkezés értelmében a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély nyilatkozhat a személyi jövedelemadó bevallásában úgy, hogy az adóbevallásában szereplő, 150 ezer forintot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában a fizetési kötelezettségét legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.
2016. január 1-től 200 ezer forintra emelkedik az összeghatár és a jövőben a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségekre is alkalmazni lehet a nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetést, abban az esetben, ha az együttes összegük a 200 ezer forintot nem éri el.

Törzstőke emelése a Kft-knél

Kötelező a Kft.-knek a törzstőke 3 millió forintra emelése.
A korábban közzétettek szerint Kft-knek 2016. március 15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra., ezt a határidőt azonban 2016. márciusában 1 évvel kitolták.

A jegyzett tőke emelése azonban egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra. Azaz a törzstőke emelés nélkül nem tudják a cégjegyzéken a cégek átvezetni például az üzletrész értékesítést, ügyvezető változást, székhelyváltozást, telephelyváltozást, tevékenységi kör stb. változását.
Azok a cégek, amelyek nem hajtják végre a kötelező törzstőke emelést, vagy nem alakulnak át Bt.-vé, Kkt.-vé, törvényességi felügyeleti eljárásra, bírságra, akár végleges törlésre számíthatnak.
A törzstőke emelése történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is.