Fontosabb változások 2011-ben

Általános forgalmiadó

Teljesítési hely változása:

• A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport és más hasonló szolgáltatások esetén szétválik a teljesítési hely aszerint, hogy adóalany vagy nem adóalany részére történik a szolgáltatás nyújtása.
• Adóalany részére történő szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helye a főszabály szerint alakul, tehát az igénybe vevő gazdasági célú letelepedése lesz az irányadó. Ez alól kivételt jelentenek a felsorolt szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul az esemény, rendezvény tényleges megrendezésének helye. Ld. Áfa tv. 37. § (1) bek., 42. §
• A nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helye a korábbi szabály szerint alakul, tehát a szolgáltatás tényleges teljesítésének helye lesz az irányadó. Ld. Áfa tv. 43. § (1) bek. d) pontja

Bővül 2011-től az egyszerűsített számla kötelező adattartalma

• Az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített ügyletek esetén az egyszerűsített számlán fel kell tüntetni a vevő, igénybevevő adószámát is, ha a vevő, az igénybevevő az adófizetésre kötelezett. Ld. Áfa. tv. 176. § (2) bek. b) pontja

Adóvisszatérítési határidő

• A Közösség más tagállamában letelepedett adóalany, illetve a belföldön letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó különleges adóvisszatérítési kérelmét nem 2010. szeptember 30-ig, hanem 2011. március 31-ig terjesztheti elő.

Társasági adó változásai

A társasági adó megállapítása 2010-ben:

A naptári év szerint adózóknál az adóalapot két részre kell osztani a naptári napok arányában:

• „I. félévi időszak”: 2010. január 1-től 2010. június 30-ig terjedő időszak alapesetben 181 nap
• az 50 millió Ft-ig terjedő része után 10%
• az 50 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke, feltéve, hogy az adózó megfelel a feltételeknek.
• Ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adómértéket, akkor az I. félévi adóalap után 19% az adó mértéke.
• „II. félévi időszak”: 2010. július 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak alapesetben 184 nap
• – a 250 millió Ft-ig terjedő része után 10%
• – a 250 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke.

A társasági adó megállapítása 2011-ben:

A 10 százalékos adókulcs – feltétel nélkül – az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 százalék.

Társasági adóalapot módosító tételek fontosabb változásai:

• A 2009. előtti fejlesztési tartalék felhasználási határideje 6 év.
•  A behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés akkor növeli az adóalapot, ha kapcsolt vállalkozás javára történik az elengedés.
•  A reprezentáció és az üzleti ajándék nem elismert költség.
•  Minden képzési költség elismert költség.

Feltöltési kötelezettség:

Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő. Ezt a határt már a 2010 decemberi 20-áig teljesítendő feltöltésre is alkalmazniuk kell azoknak, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.

Személyi jövedelemadó

Adójóváírás:

• Az adójóváírás a bruttósított bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi 12.100 Ft (évi 145.200Ft), ha a magánszemély adóévi összes jövedelme nem haladja meg a 2.750 eFt-ot.
•  Ha a magánszemély adóévi összes jövedelme meghaladja a 2.750 eFt-ot, de nem éri el a 3.960 eFt-ot, akkor az adójóváírást csökkenti a 2.750 eFt feletti jövedelem 12%-a.

Családi kedvezmény 2011.

• A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
• egy és kettő eltartott esetén 62.500 Ft
• három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft.
• A korábbi szabályozással azonosan határozza meg a törvény:
•  a kedvezményre jogosultak körét,
•  a kedvezményezett eltartott és az eltartott fogalmát,
•  a jogosultsági hónap fogalmát,
•  a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal történő megosztás lehetőségét.

Adókedvezmények sorrendje 2011.

• Az adókedvezmények – változatlanul – a magánszemély által megjelölt sorrendben érvényesíthetőek.
• A törvényben meghatározott sorrendben érvényesíthetőek az adókedvezmények, ha a magánszemély nem nyilatkozik vagy egyszerűsített bevallást választ.
• A sorrend:
• lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
• személyi kedvezmény
• őstermelői kedvezmény
• egyéb kedvezmények

Adókedvezmények korlátozása 2011.

• Az átmeneti rendelkezések alapján igénybe vehető adókedvezmények az átmeneti rendelkezések szerint, de legfeljebb a 2015. évi adó terhére érvényesíthetőek.
• Ilyen adókedvezmény:
• a lakáscélú hitel áthúzódó kedvezménye
•  a tandíj és a felnőttképzési díj halasztott kedvezménye

Változik 2011-től az önkéntes pénztári kedvezmény

• A magánszemély rendelkezhet:
•  az önkéntes nyugdíjpénztár(ak)ba befizetett, valamint az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20%-áról;
•  az önkéntes egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba befizetett valamint az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20%-áról.
•  Az egészségpénztár mellett az önsegélyező pénztárban 24 hónapra lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek is feljogosítanak további 10%-os mértékig a rendelkezési jog gyakorlására.
•  Ez a rendelkezés a 2010. évre is alkalmazható. (Ld. Szja tv. 84/D. §)

Változik 2011-től a NYESZ kedvezmény

•  A nyugdíj előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összeg 20%-áról rendelkezhet a magánszemély.

Adóterhet nem viselő járandóságok megszűnése 2011-től

•  Az egykulcsos adó következtében megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok köre.
•  Az adóterhet nem viselő járandóságok adómentes jövedelemmé válnak.
• Kivétel: a hallgatói munkadíj, amely adóköteles jövedelem.

A természetbeni juttatások sorsa 2011-től

• Megszűnik a természetbeni juttatás elnevezés, helyette nem pénzben történő juttatásokról rendelkezik az Szja tv.
•  A nem pénzben történő juttatások adózása háromféleképpen történhet, ha a juttatás az 1. sz. melléklet alapján nem minősül adómentesnek.

A nem pénzben történő juttatások adóztatása 1.

• Az első körbe azon juttatások tartoznak, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett jövedelem nagysága.
• A juttatás után a kifizető fizeti:
•  16% személyi jövedelemadót
•  27% egészségügyi hozzájárulást
•  Az adó és az eho alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.
• Ide tartozik:
• a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás
•  telefonszolgáltatás magáncélú használata Az adóköteles jövedelem megállapításának szabálya nem változik!
•  csoportos biztosítások díja
•  a reprezentáció és az üzleti ajándék Az adómentes értékhatárok nem változtak!
• a nem reprezentációs események, rendezvények alkalmával biztosított juttatás
• az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek
• a feltételeknek megfelelő kedvezményes adózású béren kívüli juttatás értékéből a kedvezményes adózású értékhatárt meghaladó juttatás
• a kifizető által jogszabályi kötelezés alapján a magánszemélynek átadott termék, nyújtott szolgáltatás
• a legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék, ha azt:
•  a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának juttatja,
•  a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának juttatja,
• a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának juttatja,
• a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja,
• továbbá egyéb esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme.
• A csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás.

A nem pénzben történő juttatások adózása 2.

• A második körbe a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások tartoznak.
• A juttatás után a kifizető fizeti:
• 16% személyi jövedelemadót
• Az adó alapja a juttatás értékének 1,19-szerese.
• Ide tartozik munkáltató, társas vállalkozás esetén:
•  üdülési csekk és üdülési szolgáltatás
•  adóévi értékhatár: a minimálbér
•  természetbeni étkeztetés, étel-utalvány
• havi értékhatár: 18 eFt
• Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás
• adóévi értékhatár: több juttatótól együttesen 300 eFt
• internet szolgáltatás biztosítása vagy közvetlen formában vagy számla költségtérítés vagy utalvány formájában
• havi értékhatár: 5 eFt
• iskolakezdési támogatás
• adóévi értékhatár: tanulónként a minimálbér 30%-a
• helyi utazási bérlet
• átvállalt iskolarendszerű képzési költség
• adóévi értékhatár: a minimálbér 2,5-szerese
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt munkáltatóihozzájárulásból a minimálbér 50%-át meg nem haladó összeg
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba / önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt munkáltatói hozzájárulásból a minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetésből a minimálbér 50%-át meg nem haladó összeg

A nem pénzben történő juttatások adóztatása 3.

• A harmadik körbe azon nem pénzbeni juttatások tartoznak, amelyek nem kerültek nevesítésre a kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között az Szja tv. 70-71. §-ában.
• A juttatás után a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszonynak megfelelően kell az adókötelezettséget teljesíteni.
• A juttatás az összevont adóalap részeként lesz adó- és járulékköteles.
• Ide tartozik például:
• valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttatott termék, szolgáltatás révén juttatott bevétel [korábban 69. § (1) bek. d) pont]
• valamennyi munkavállaló részére belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon juttatott termék, szolgáltatás révén juttatott bevétel [korábban 69. § (1) bek. e) pont]
• a sporttevékenység végzéséhez nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel [korábban 69. § (1) bek. h) pont]
• a személyszállítási szolgáltatás biztosítása révén juttatott adóköteles bevétel [korábban 69. § (1) bek. i) pont]

Új évközi adómentes juttatások

•  Ismét „adómentes” a pedagógusnak szakkönyv vásárlásra jogszabály alapján adott összeg.
• Adómentes, ha a munkáltató elemi kár, katasztrófa esetén a károsult munkavállalónak nyújt segélyt, támogatást.
• Adómentes 2010. augusztus 18-ától:
• az olimpiai járadék
• a Gerevich Aladár-sportösztöndíj
• a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatás
• az eredményességi támogatás
• az ingyenesen vagy kedvezményesen legfeljebb évi 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet, ha a juttató kifizető vagy sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet (De! Nem adómentes, ha a juttatás más személy megrendelésére történik.)

Ingatlan bérbeadás módosuló szabálya 2010. augusztus 16-ától

• Ingatlan bérbeadás esetén a magánszemélynek nem kell bejelentkeznie és adószámot kérnie, ha kizárólag ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat, és ezen tevékenységére nem választ adókötelezettséget.
• Nem alkalmazhatja: egyéni vállalkozó, illetve aki uniós adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot létesít.
• Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadási tevékenységre az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazza, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint értékcsökkenési leírást számolhat el.
• Megszűnnek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó külön adózási szabályok. Ld. Szja tv. 74. §
• A termőföld bérbeadásból és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek az összevont adóalap részeként adókötelesek.
• A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentességi szabályai változatlanok. Ld. Szja tv. 1. sz. melléklet 9.4. pontja
• Megszűnik az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem eho mentessége, ha a lakás a bérbeadó állandó lakóhelye. Ld. Eho tv. 3. § (5) bek.
• Egyebekben nem változik az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem utáni eho kötelezettség.

Járulék

Magánnyugdíjpénztári tagdíj helyett nyugdíjjárulék

• A 2010. november 1. és 2010. december 31-e közötti időszakban esedékes
• nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék;
• magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék
• A 2011. január 1. és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes
• nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék;
• magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék

2011-től a minimálbér a járulékfizetésben

• Változik a minimálbér fogalma.
• A minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér.
•  Egyéni és társas vállalkozó esetén a minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum, ha a vállalkozó főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
• A társas vállalkozó után fizetendő TB járulék alapja a tényleges járulékalapot képező  övedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér/garantált minimálbér. Ld. Tbj. 27. § (1) bek.
• Az egyéni vállalkozó TB járulék alapja a vállalkozói kivét, az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér/garantált minimálbér. Ld. Tbj. 29. § (1) bek.
• Az evás egyéni vállalkozó esetén a járulékkötelezettség alapja a minimálbér/garantált minimálbér. Ld. Tbj. 29/A. § (1) bek.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2011.

• Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4950 Ft-ról 5100 Ft-ra (napi 165  Ft-ról 170 Ft-ra).

Járulék és eho az adószámos magánszemélynél

• Ha a magánszemély nem kér adóelőleg levonást,
• és létrejön a biztosítási jogviszony, akkor a szerződésben meghatározott díj után keletkezik járulékkötelezettség.
• és nem keletkezik biztosítási jogviszony, akkor a magánszemélyt terheli 27% EHO.
• Ha a magánszemély kér adóelőleg levonást,
• és létrejön a biztosítási jogviszony, akkor az adóelőleg alap után keletkezik járulékkötelezettség.
• és nem keletkezik biztosítási jogviszony, akkor a kifizetőt terheli 27% EHO.

A nyugdíj szünetelése

• A nyugdíj folyósítása szünetel, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát.
• Nem alkalmazandó a rendelkezés, ha a nyugdíjas
• 2007. december 31-én nyugellátásban részesült.
• A nyugdíjfolyósítás szüneteléséről az adóhatóság határozatban intézkedik:
• a nyugdíjas bejelentése alapján vagy
• az adóhatóság adatszolgáltatása alapján

Garantált bérminimum
2011 január 1-től 94000 forint, ami mindenkire nézve kötelező.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Mértéke

• Az eva mértéke továbbra is 30%
• Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 2010. május 15-éig megszerzett bevétel esetén 30 százalék, az említett időponttól 50 százalék.

Az eva-alany áfa fizetésével kapcsolatos változások

• Az eva adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha Közösségi adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe.
• Az eva-alany által nyújtott szolgáltatások Az eva alany által a Közösség más tagállamában teljesített szolgáltatást szerepeltetni kell a 1086. számú „havi” bevallásban és összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtani.
• Az eva-alany által igénybe vett szolgáltatások: Az eva alanynak áfa fizetési kötelezettsége keletkezik a belföldön teljesített szolgáltatások után, ha a szolgáltatás nyújtója belföldön gazdasági céllal nem telepedett le.