Még mielőtt belefogna vállalkozásának megalapításába fogadjon fel könyvelőt, hogy segítségével, szaktudásával segíthesse az Ön majdani sikeres vállalkozását.
Ha már túl vannak a cég ( egyéni vállalkozás) alapításán még az alábbi ismeretek is hasznára lehetnek vállalkozásának.

1. A szükséges beszerzések

számlatömb, kiadási- és bevételi pénztárbizonylat

pénztárjelentés (időszaki vagy napi), szabadság-nyilvántartó könyv

szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartólapja (ez fénymásolható is, a könyvelőtől is be lehet szerezni)

Ha szükséges, pénztárgép beszerzés

Bankszámla nyitás ( Minden ÁFA körbe bejelentkezett vállalkozás kötelezett rá)

2. Mit kell tudnunk kitölteni, vezetni, ellenőrizni ?

A bevételekről számla kiállítása

A kiadásokról számlák APEH által előírt kötelező tartalma

Ez utóbbi kettő meg kell, hogy feleljen az ÁFA törvényben megfogalmazott követelményeknek!

Pénztárbizonylatok vezetése.

Útnyilvántartás vagy útelszámolás folyamatos vezetése (Év végén sokkal nehezebb visszamenőleg pótolni!).

3. Havi rendszeres feladatok:

A könyvelési anyag gyűjtése és átadása a könyvelőnek. (Nem év végén egy kupacban!

Ajánlatos a számlákat elkülönítve gyűjteni.(Bank, pénztár, bevételi, kiadási bizonylat ) Így a vállalkozó is könnyebben átlátja forgalmát.

Jelenléti ív vezetése ( még a tagoknak is kötelező

Szabadság nyilvántartás vezetése

Könyvelő által átadott befizetési kötelezettségeknek eleget tenni.

7. Egyéb a működés során alkalmazható vegyes szabályok

Minden év végén leltárt kell készteni az áru és anyagkészletről vagy egy ezzel egyenértékű nullás nyilatkozatot kell leadni a könyvelőnek.

A számlák gyűjtögetése nagyon fontos mindenfajta kiadásról. (szakkönyv, folyóirat, tisztító szerek, irodaszerek, egyéb anyagok (kisebb javításokhoz festékek, villanykörte, WC papír), autómosás, parkolás (A parkoló automaták által kiadott jegyek nem számlák, de év végén összegyűjtve a szolgáltatók számlát állítanak ki róluk!), postai levélfeladás, fénymásolás, taxi. A nyugták nem számolhatóak el.

Minden bizonylatot át kell adni a könyvelőnek, még a bankban kapott kp felvételi cetliket is! A bizonylatokat 5 évig kell megőrizni, a bérezéssel kapcsolatosakat 10 évig.

A számlákon több féle dátum szerepelhet. A teljesítés dátuma határozza meg, hogy melyik könyvelési (ÁFA) időszakba kerülhet a számla (kivéve a folyamatos szolgáltatásokat, ahol a fizetési határidő számit (telefon, energia, könyvelés, bérleti díj)), a számla kelte a kiállítás dátuma, végül a fizetési határidő. Kis összegű kiadások esetében nem jelent nagy gondot, ha későbbi időszakba kerülnek bele, de a bevételi számlák elmaradása miatt önrevíziózni kell a korábbi időszakokat.

A számlákon a jelenlegi szabályok alapján csak akkor kell feltüntetni az SZJ (szolgáltatások jegyzéke) és a VTSZ (vámtarifaszám) számokat, ha azok nem normál 25%-os tételek vagy az ÁFA törvény külön nevesíti őket (pl. üzemanyagok). Az éves értékcsökkenések kiszámításához azonban szükség lehet az eszközök VTSZ-ére.

Nyílt árusítású üzletekben (ahova bármilyen természetes és jogi személy bemehet vásárolni) kötelező a pénztárgép alkalmazása

A vállalkozás vezetőjének el kell készteni vagy készíttetni bizonyos szabályzatokat (számviteli politika, melynek része a pénzkezelési, leltározási, értékelési szabályzat, számlatükör, -rend). Ilyen sablonok a kereskedelmi forgalomban kaphatóak vagy a könyvelővel is el lehet készíttetni.

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását is vezetni kell. Ezekbe a pénztár bizonylati-, a nyugta- és számla-tömböket -nyomtatványokat kell bevezetni.

A munkavállalókkal kötött szerződéseken fel kell tüntetni a FEOR (foglalkozások egységes országos rendszere) számokat, mivel ezt a TB-nek be kell jelenteni. Jobb ezeket előbb megkérdezni a könyvelőtől.

Az első 4 év vesztesége korlátlanul elhatárolható a következő évek terhére, a továbbiak csak bizonyos megkötésekkel.

Ha valami miatt nem is készülhetnek el a pontos adatokat tartalmazó bevallások, legalább nullásan be kell küldeni egy nyomtatványt, így a bevallás meg nem léte miatt nem büntetnek.

Az éves beszámolót jóvá kell hagynia a taggyűlésnek. Mivel amúgy is kötelező legalább egy taggyűlés, ezek eshetnek egybe.
Alapvetően csak a beltag jogosult a cég képviseletére, de egy általános meghatalmazással egyszerűen megoldható, hogy a kültag is aláírjon akár a banknál, APEH felé vagy egyéb helyeken.