Az adózással kapcsolatos legfontosabb változások 2016. évben

Fontosabb adóváltozások 2017.

Általános forgalmi adó

Vevői adószám feltüntetése számla kiállításakor

2017. január 1-től számla kibocsátása esetén, ha a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán az áthárított adó összege (ÁFA) meghaladja a 100.000,- Ft-ot, akkor a vevő adószámát külön is fel kell tüntetni rajta.
Ehhez kapcsolódik az Art. 2017. július 1-től hatályba lépő változása is, miszerint ha az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, az adózónak arról elektronikus adatszolgáltatást kell benyújtania.

Internet áfa

2017. január 1-től jelentősen csökken az internet-hozzáférési szolgáltatás áfa mértéke. Az általános 27 százalékos mérték helyett, a kedvezményes 18 százalékos mértéket kell alkalmazni.

Áfa a vendéglátásban

2017. január 1-től 27 százalékról, 18 százalékra csökken egyrészt az étkezőhelyi vendéglátásban történő ételfogyasztást, másrészt a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok fogyasztását terhelő adó. Fontos, hogy az áfa törvény SZJ számot is tartalmaz, így csak az a szolgáltatás lehet érintett a kedvezőbb adókulccsal, mely a besorolásnak megfelel.
SZJ 55.30.1 szám alá tartozik az éttermi, cukrászdai szolgáltatás, étkeztetés járművön, önkiszolgáló étkeztetés, illetve az egyéb étkezőhelyi szolgáltatás (hal-és pecsenyesütő bódék, ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre készítő étkezdék). Nem tartozik ide étel-, italautomata által történő kiszolgálás, étel készítése és kiszállítása lakosságnak.
Külön kiemelendő, hogy csak a helyben készített és semmiféleképpen sem alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén lesz alacsonyabb az adókulcs.
Jogszabály rendelkezése alapján 2018. január 1-től az adó mértéke tovább csökken; 18 százalékról 5 százalékra.

Egyes élelmiszerek áfa mértéke

2017. január 1-jétől több élelmiszer esetén csökken az áfa mértéke, 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik a baromfihús, a vágási melléktermékek, belsőségek és a tojás, továbbá 18 százalékról 5 százalékra módosul a friss tej (ide nem értve az anyatejet, az UHT és az ESL tejet) áfa kulcsa.
Baromfihús esetén a kedvezményes áfa kulcs alkalmazásához a fenn említett termékeknek élelmezési célra alkalmasnak kell lenniük, és frissen, hűtve vagy fagyasztott állapotban kerülhetnek értékesítésre.
A tojás esetében az 5 százalékos áfa kulcs alkalmazásának a feltétele, hogy az a 0407 VTSZ. alá tartozó madártojás legyen héjában és friss állapotban.

Alanyi adómentesség

2017. január 1-jei hatállyal az alanyi adómentesség választására vonatkozó értékhatár 6 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra emelkedik. A módosítás következtében az a belföldön letelepedett adóalany választhatja az alanyi adómentességet, aki (amely) által belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének éves szinten göngyölített összege sem az adott naptári évet megelőző évben ténylegesen, sem az adott naptári évben ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 8 millió Ft-ot.
Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok értelmében a törvényben meghatározott értékhatár átlépése az alanyi adómentesség megszűnését eredményezi. Az az adóalany, aki az értékhatár túllépése miatt esett el az alanyi adómentesség alkalmazásától, az alanyi adómentességet a megszűnés évét követő második év végéig nem választhatja újra.

Számlázó programok

2016. június 16-án az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A rendelet még nem jelent meg.

Online pénztárgép

2017. január 1-től jelentősen kibővül azoknak a tevékenységeknek a köre, melyek esetén a nyugtaadási kötelezettség csak online pénztárgéppel teljesíthető:
- 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási
- 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,
- 45.40 szerinti motorkerékpár-alkatrész kereskedelmi, javítási,
- 49.32 szerinti taxis személyszállítási
- 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
- 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
- 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
- 96.01 szerinti textil, szőrme, mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
- 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
- 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt.
(A kivételek nem változnak)
2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.
Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítása iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.

Személyi jövedelemadó

Munkába járás

2017. január 1-től több helyen pontosításra, illetve kiegészítésre kerül a munkavállaló munkába járásához kapcsolódó szabályozás.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

• a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 Ft értékben, kap a magánszemély.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

2017. január 1-jétől kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉP Kártya egyes alszámláira (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül a törvény szerinti béren kívüli juttatásnak.
Éves keretösszeget is definiálja a jogszabály:
a) évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
c) évi 100 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
2017. január 1-től megszűnik a béren kívüli juttatásokra 2016. évben alkalmazott 200.000 Ft-os együttes éves keret összeg, helyette a kétféle juttatásra együttesen az éves rekreációs keret összeg vonatkozik. Ennek összege, ha a munkáltató nem költségvetési szerv 450.000 Ft lesz, egyébként pedig 200.000 Ft. A SZÉP Kártya alszámlákra vonatkozó egyéni éves korlát összegek nem változnak (225, 150, 75).
Fentiek azt jelentik, hogy a SZÉP Kártyán kívül 2016-ban béren kívüli juttatásként még adható juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás) 2017. januártól már csak egyes meghatározott juttatás címén lesznek adhatók. Ide tartozik még, hogy 2017-től egyes meghatározott juttatás lesz az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg is.
Átmenetei rendelkezések keretében a jogalkotó rendezte az áthúzódó tételek esetét is. Az idén még béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-től már béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

2017. január 1-jétől a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után fizetendő 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz. A szorzó csökkenésével fenti juttatásokat terhelő közteher kismértékben csökken; a béren kívüli juttatások esetében 34,51 százalékról 34,22 százalékra, míg az egyes meghatározott juttatások esetében 49,98 százalékról 49,56 százalékra.

Sportrendezvény

A hatályban levő rendelkezés szerint adómentesnek tekinthető az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat.
 Sok félreértést okozott a sportrendezvény tartalma, melyet 2016. augusztus 1-től hatályba lépő rendelkezés pontosít. Sportrendezvénynek kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül, így egy munkáltató által szervezett sportesemény nem.

Óvodai ellátás

Adómentesnek minősül az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a köznevelésről szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás. Ez a szabály kifejezetten a nem pénzben biztosított ellátást tette adómentessé.
Abban az esetben, ha a munkáltató saját maga hoz létre és működtet egy óvodát vagy bölcsődét, az ezen intézményekben a munkavállalók gyermekei részére nyújtott ellátás nem keletkeztet adókötelezettséget még abban az esetben sem, ha az ellátásért a munkavállaló egyáltalán nem vagy csak kedvezményes díjat fizet.
Az előbbi eseten kívül adómentes az is, ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján – részben vagy egészben – viseli a bölcsődei szolgáltatás díját.
2017. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében adómentessé válik a bölcsődei szolgáltatás mellett az óvodai szolgáltatás, valamint a bölcsődei és óvodai ellátás.
E módosítás összhangot teremt a kisgyermekek bölcsődei ellátásának változásával összefüggésben változó más törvények rendelkezéseivel, a következők szerint. A gyermekek napközbeni ellátásának formái 2017. január 1-jétől a bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás lesznek. A 3 év alatti gyermekek ellátása bölcsődei ellátás keretében valósul meg. Bölcsődei ellátást a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde biztosíthat, a hetes bölcsőde és a családi gyermekfelügyeleti forma ugyanakkor megszűnik. A családi napközik bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé, szolgáltatóvá vagy napközbeni gyermekfelügyeletté alakulnak át, a házi gyermekfelügyelet pedig a napközbeni gyermekfelügyelet biztosításának speciális formájává válik.
Bölcsődei és óvodai ellátás alatt a bölcsőde és óvoda természetben biztosított formáját kell érteni. A módosítás továbbá kiterjeszti az adómentességet az óvodai szolgáltatásra is, azaz arra az esetre, ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján viseli (részben vagy egészben) a szolgáltatás díját. A munkavállaló nevére kiállított és a munkáltató által utólag megtérített összeg továbbra sem adómentes.

Általános személygépkocsi normaköltség

A saját (tulajdonú) személygépkocsi hivatalos célú használata esetén elszámolható ún. általános személygépkocsi-normaköltség mértéke – 2017. január 1-jétől – az eddigi 9 Ft/km-ről, 15 Ft/km-re nő.

Hivatali üzleti utazás, kiküldetés

2016. november 26-tól változtatás történt a hivatali üzleti utazás és a kiküldetés fogalmában.
Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást…
Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást.
Kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül, ideértve különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést. Nem tekinthető továbbra sem kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás.

Adóbevallás 2017

A 2016-os évről a magánszemélyek a következő módokon teljesíthetik az adóbevallási kötelezettségüket:

• mukáltatói adó-megállapítás útján;
• adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással;
• adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet elfogadásával, kijavításával, kiegészítésével.

Ha a magánszemély nem tekinti meg, nem hagyja jóvá a bevallási tervezetet és bevallást sem nyújt be, akkor a bevallási tervezet az Art. alapján a magánszemély bevallásának minősül.
Nem készít az adóhatóság bevallási tervezetet az

• egyéni vállalkozónak;
• őstermelőnek;
• általános forgalmi adó fizetésére kötelezettnek.

A bevalláshoz kapcsolódó új szabály 2017. január 1-től, hogy az adóhatóság az adóbevallási tervezetben (a rendelkezésére álló adatok alapján) ajánlatot tesz a magánszemély részére az önkéntes kölcsönös pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozóan is. Amennyiben a magánszemély az előírt határidőben a tervezetet nem egészíti, nem javítja ki, és más módon sem teljesíti bevallási kötelezettségét, az adóbevallási tervezetben szereplő nyilatkozat a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül.

Vállalkozói szja mértéke (nem magánszemély!)

A társasági adó mértékének csökkentésével összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is, a korábbi 19, illetve 10 százalékról, egységesen 9 százalékra csökken 2017. január 1-től.

5 éves szabály kiterjesztése

A jelenleg hatályos rendelkezés alapján amennyiben lakást értékesít a magánszemély, akkor adókötelezettségének az alapját – a számított összeget – az határozza meg, hogy hány évvel ezelőtt vásárolta meg a lakást. Öt évnél régebben vásárolt lakás esetén a számított érték nulla lesz, így akkor adófizetési kötelezettség nem áll fenn. Minden egyéb, lakásnak nem minősülő ingatlan (telek, üdülő, garázs) esetén ugyanakkor a vásárlástól számított 15 év elteltével lesz csak a számított érték nulla.
2017. január 1-től az ötéves szabályt kiterjeszti a jogalkotó minden olyan ingatlan értékesítésére, mely az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nem minősül lakásnak.

Adómentes tőkeemelés

Az új Ptk. alapján a törzstőke-emelés megvalósulhat a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére is.
2016. augusztus 1-től hatályos rendelkezés alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. A kedvezményes értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Társasági adó

Társasági adó mértéke

Hatályban levő rendelkezések szerint a társasági adó mértéke, főszabály szerint a pozitív adóalap 19 százaléka. A társasági adó mértéke ugyanakkor a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.
2017. január 1-től a társasági adó mértéke pozitív adóalap esetén 9 százalék, függetlenül az adóalap nagyságától. A 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan (vagyis 9 százalékkal, ideértve különösen az adókedvezmények összegét) kell megállapítani.

Off-shore fogalom

Az egységes 9 százalékos adómértékhez kapcsolódik az ellenőrzött külföldi társaság (vagyis az off-shore) definíciójának a változása is.
2017. január 1-től – a változás tekintetében - off-shore-nak minősül a külföldi társaság, ha a külföldi társaság által a saját országában az adóévre fizetett (fizetendő), adó-visszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 9 százalékot.

Műemlék felújítás, karbantartás kedvezménye

A hatályos rendelkezések szerint adóalap-kedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszközt nyilvántartó adózó a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége után.
2017. január 1-től hatályos módosítások azonban jelentősen átalakítják a műemlék felújítással összefüggő kedvezményes szabályokat, egyrészt ugyanis bővül az adóalanyi kör (nem csak a tulajdonos érvényesítheti a csökkentést), másrészt a felújítás mellett a karbantartás címén elszámolt költségekre tekintettel is alkalmazható a korrekciós tétel, végezetül pedig nő az igénybe vehető kedvezmény összege.
Csökkenthető az adózás előtti eredmény

• a műemléki ingatlan,
• a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, és
• a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)

kulturális örökségvédelmi célú beruházási, felújítási, továbbá karbantartási költségeire tekintettel.

Szociális juttatások kedvezménye

2017. január 1-től a munkáltató adómentesen nyújthat mobilitási célú lakhatási támogatást a munkavállalónak feltéve, hogy a Szja törvényben foglaltak teljesülnek A munkáltatónál pedig, az ilyen címen elszámolt juttatás összegével – amellett, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető – „még egyszer” csökkenthető az adózás előtti eredmény. Korlát az adózás előtti nyereség. Tárgyhoz tartozik, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatás teljes összegére vonatkozik az adóalap-csökkentés, nem csak az Szja törvény szerint adómentesnek minősülő rész vonható le az adóalapból.
A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével, fenntartásával összefüggésben az adóévben felmerült költségeket, ráfordításokat a munkáltató a törvény erejénél fogva a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kezelheti.
 

Korai fázisú vállalkozás

2017. január 1-től hatályba lépő rendelkezés szerint korai fázisú vállalkozásba (innovatív startup) történő befektetés esetén adóalap-kedvezmény vehető igénybe.
A korai fázisú vállalkozás nyilvántartásáról egy kormányrendelet fog részletes szabályokat tartalmazni; a társasági adó törvény az ehhez kapcsolódó és a kedvezmény feltételeként szabott tartalmat írja elő.
Kritérium, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Kfi tv.) szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön.
További feltétel, hogy a korai fázisú vállalkozás és a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó ne legyenek egymás kapcsolt vállalkozásai az igénybevétel adóéveiben.
Az adózó a kedvezményt a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő 3 adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió Ft összegben érvényesítheti, a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke, illetve – tőkeemelés esetén – bekerülési érték-növekménye alapján, utóbbi esetén azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.
A korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.
A kedvezmény igazolás alapján vehető igénybe.

KKV beruházási adóalap kedvezménye

2017. január 1-től megszűnik az adózás előtti eredmény csökkentésének 30 millió forintos korlátja, amely a gyakorlatban az jelenti, hogy értékhatártól függetlenül igénybe vehető az adóalap-kedvezmény az új, korábban még használatba nem vett egyes tárgyi eszközök, immateriális jószágok bekerülési értéke után. Első alkalommal a 2017. évi adókötelezettségre irányadók az új szabályok.

KKV beruházási adókedvezménye

A hatályban levő szabályozás szerint, a KKV, hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény mértéke
a) a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,
b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka.
Az igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatta meg a 6 millió forintot.
2017-től előnyös változás, hogy az adóévben megfizetett „teljes” kamat után jár az adókedvezmény, a 40/60%-os korlát eltörlésre kerül, továbbá a 6 millió forintos korlát is megszűnik.

Ingyenes juttatás adózása

A hatályos rendelkezés alapján, a jogszabály feltételeket állít a másik társasági adóalanynak – nem adomány céljából adott – ingyenes juttatás, vállalkozási tevékenység érdekében történő elszámolásához.
Az adózó az említett ingyenes juttatásának költségét akkor veheti figyelembe elismert költségként, ha rendelkezik a juttatásban részesülő két megfelelő tartalmú nyilatkozatával. A juttatásban részesülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatást eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív
2017-től az is feltétel, hogy a juttatásban részesülő az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizesse (a nyilatkozatoknak tartalmilag erre is ki kell terjednie).
Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

Behajthatatlan követelés

A hatályban levő rendelkezés alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.
Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel alkalmazza a csökkentő tételt, úgy 2017. január 1-től a társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról is adatot kell szolgáltatni.

Energiahatékonysági beruházás

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás olyan, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amelynek révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energia-megtakarításra kerül sor.
Az adókedvezmény az elszámolható költség alapján vehető figyelembe. Elszámolható költségnek minősül

• az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számviteli törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók;
• ha beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei nem határozhatók meg külön beruházásként, az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számviteli törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energia-hatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, és amely kevésbé energia-hatékony beruházást az adózó az adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

Ha az elszámolható költség kapcsolt vállalkozással kötött ügylet alapján merül fel, akkor azt a szokásos piaci árnak megfelelő összegben kell figyelembe venni.
Az adókedvezmény 6 év alatt vehető igénybe, maximális összege beruházásonként – az összes állami támogatással együtt – nem haladhatja meg az elszámolható költségek jelenértékének 30%-át, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Ezt a mértéket a kisvállalkozások 20, a középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik.
Az adókedvezmény igénybevételére (azaz az elszámolható költség fenti százalékának megfelelő keretösszeg adócsökkentésként történő felhasználására) a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő 5 adóévben, vagy az adózó választása szerint már hamarabb, az üzembe helyezés évében és az azt követő 5 adóévben van lehetőség. A kötelező üzemeltetési időszak 5 év (naptári év és nem adóév), ha ezen időszak alatt az adózó pótlás nélkül kivezet vagy nem üzemeltet egy eszközt, akkor annak bekerülési értéke az elszámolható költség összegét csökkenti.
Az adókedvezmény igénybevételének formai feltétele a fejlesztési adókedvezményhez hasonló nyilvántartás vezetése. További formai feltétel, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az említett igazolás kiállításának szabályairól külön (kidolgozás alatt álló) jogszabály fog rendelkezni. A kedvezménynek nem feltétele bejelentés vagy kérelem benyújtása.
Az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény együttesen nem alkalmazható ugyanazon beruházás vonatkozásában. A kedvezmény igénybevételét az adóhatóság az első igénybe vételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer köteles ellenőrizni.

Élőzenei szolgáltatás

Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás esetén az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe. Élőzenei szolgáltatásnak minősül a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás.
Vendéglátóhely az olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti melegkonyhás vendéglátóhely (meleg- és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő- és édesipari termékeket, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik) vagy borospince, amely adóévi árbevételének legalább 75 százaléka az említett kormányrendelet szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik.
Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az elszámolt ellenérték (díj) teljes összege nem minősül az adóalapnál elismert költségnek, ráfordításnak.
Fentiek alapján, ha a vendéglátóhelyet üzemeltető adózó az adókedvezmény igénybevétele mellett dönt, akkor az élőzenei szolgáltatás költségeit – mivel azok nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel - adóalap-növelő tételként kell elszámolnia, ugyanakkor a zenésznek, énekesnek kifizetett nettó ellenérték 50%-a csökkenti a számított adóját.

Adózás rendje

Székhelyszolgáltatás

2017. január 1-től definiálásra kerül a székhelyszolgáltatás fogalma.
Székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.
Székhelyszolgáltatás igénybevevője köteles bejelenteni a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját.
Kapcsolódó szabályként ugyanakkor eleve kockázatos adózóvá válnak azok az adózók, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. Tehát önmagában a székhelyszolgáltatói szolgáltatás igénybevétele nem eredményez kockázatos adózói státuszt, de ha a fenti konkrét jogcím alapján mulasztási bírságot állapítanak meg a terhére, akkor már igen.

Bevallási tervezet

2017. január 1-től bevezetésre kerül a bevallási tervezet, mint bevallási forma.
A NAV a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata nélkül már a 2016. évben szerzett jövedelmek tekintetében is el fogja készíteni a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallását, abban az esetben, ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy a munkáltató nem vállalta az adó megállapítását. Annak érdekében, hogy az adóbevallási tervezet az adózók minél szélesebb körében bevallási alternatívaként szolgálhasson, az igénybevétele lehetőségét kiterjesztették az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók részére is, így 2017-től ők is hozzá fognak férni a NAV által összeállított adóbevallási tervezethez. 2017-től tehát – az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket kivéve – valamennyi magánszemély számára elérhető lesz ezen új bevallási mód.
A jelenlegi elképzelések szerint, a NAV az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen teszi elérhetővé az adóévet követő év március 15. napjától kezdődően a bevallási tervezeteket.
Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, az az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben (sms) vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton küldje meg részére.
Amennyiben az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal, úgy az adóbevallási tervezet adatait május 20.-áig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be.
Abban az esetben, ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásának fog minősülni, leszámítva azt az esetet, ha az adózó az adóbevallás benyújtásában akadályozva volt és erről bejelentést tett.
Amennyiben a magánszemély az adóbevallási tervezetet javította, kiegészítette vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás minősül benyújtott bevallásnak. Ha több bevallás benyújtására kerül sor, akkor az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.
Bevallási tervezet esetén is május 20.-a az adó megfizetésének határideje.
Az ügyfélkapuval rendelkező adózóknak NAV elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint az adózóról nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól, amennyiben az ügyfélkapuval rendelkező adózó az adóbevallási tervezetet nem javítja, nem egészíti ki, illetve a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti április 30-áig.
Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók esetében a NAV postai úton küldi meg az értesítést április 30-áig, amennyiben visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett az adott adózónak és március 15-éig nem kért papír alapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette.
Az adózó a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet, illetve az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy pedig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.
Mivel a bevallási tervezet tartalmában és céljában felülírja a bevallási nyilatkozat, 2016. január 1-től alkalmazható intézményét, így 2017. január 1-től a bevallási nyilatkozat, mint bevallási forma megszűnik.

Kockázatelemzés és támogató eljárás

Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez.

A kockázatelemzés során az adóhatóság
a) az adózó által benyújtott bevallások,
b) az adatszolgáltatások,
c) adóhatósági nyilvántartások,
d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok,
e) bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint
f) nyilvánosan elérhető adatok
összevetését és kiértékelését végzi el.

Az adóhatóság a kockázatelemzési eljárást nem kizárólag a több éve működő adózók esetében folytatja le, hanem az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok esetében is végez kockázatelemzést, azonban figyelemmel ezen társaságok rövid adózói előéletére, kevesebb információ áll az adóhatóság rendelkezésére, így a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok esetében az adóhatóság jogosult a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatok kiértékelésére.
 Kockázatelemzés eredményeként az adóhatóság ellenőrzést kezdeményezhet, értesíti a NAV nyomozóhatóságát, illetve 2017. január 1-től támogató eljárást indíthat.
Az adóhatóság a támogató eljárás keretében
a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
Kapcsolatfelvétel szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.
A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.
2016 végéig önellenőrzésre csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyeket hívhatta fel az adóhatóság, azonban 2017. január 1-től a támogató eljárás keretében bármely adózót felhívhatja. Az adóellenőrzés megindítására sor kerülhet akkor, ha a hibák az adózó által nem javíthatók, illetve a támogató eljárás eredménytelennek bizonyult.

Székhelyen nem található cég

Hatályban levő rendelkezés szerint az adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha
a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
c)  az adózó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget.
d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője konkrét esetben kezdeményezi.
2016. június 6-tól az a) és b) pont szerinti esetben már nem lehet megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságon kezdeményezni.

Helyi adók - Reklámtábla

2017. január 1-től adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanya, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.
Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedes jegy pontossággal – számított felülete.
Az adó évi mértékének felső határa 12 000 Ft/m². Az önkormányzat – a helyi sajátosságokat mérlegelve – szabadon állapíthatja meg az adó mértékét a 0 forint és e felső határ között a település egészére vagy az általa kialakított övezetek, településrészek szerint differenciálva.

Rehabilitációs hozzájárulás mértéke

2017. január 1-től a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év (vagyis a minimálbér kilencszerese). Ez az összeg 2017. évben 999.000 Ft/fő/év.

Szociális hozzájárulási adó mértéke

2017. január 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökken.
Az adókulcs 22 százalékra történő csökkentésével összefüggésben a maximális kedvezmény mértéket is 22 százalékra szükséges csökkenteni. A 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. A kedvezmény új mértéke az adó általános mértéke 50 százalékával megállapított összeg.
2018. január 1-től ismét 2 százalékkal csökkeni fog az adó mértéke, melynek következtében annak mértéke 20 százalék lesz.

EHO

Kamatot terhelő EHO

2017. január 1-től megszűnik a kamatjövedelmeket terhelő 6 százalékos EHO kötelezettség.

Százalékos EHO

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése miatt az egészségügyi hozzájárulás 27 százalékos kulcsa 22 százalékra csökken 2017. január 1-étől.